De mi a helyzet abban az esetben, ha külföldi állampolgárként szeretnénk Magyarországon céget alapítani? Mik azok az alapvető feltételek, melyeknek meg kell felelnünk, milyen cégformát érdemes választanunk és hogyan oldhatjuk meg az egyik legfontosabb kérdést: azt, hogy magyarországi székhellyel rendelkezzünk?
Ebben a cikkben minden fontos kérdésre válaszolunk, mely a Magyarországon külföldiként történő cégalapítással kapcsolatos!
Miért érdemes külföldiként magyar céget alapítani?
A legtöbb külföldi vállalkozó azért alapít Magyarországon céget, mert tevékenységét valamilyen formában szeretné hazánkra is kiterjeszteni. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy kereskedelmi tevékenységet végez az országon belül, hiszen a döntésnek akár logisztikai vagy üzleti kapcsolatok szempontjából fontos motivációja is lehet.
A cégalapítás Magyarországon külföldi állampolgárok számára éppen ezért ugyanúgy elérhető lehetőség, mint magyar állampolgároknak. Gyors és egyszerű folyamat, mely akár 4-5 nap alatt véghezvihető. Ami azzal az előnnyel is társul, hogy a társasági adó 9%-os adókulcsával hazánkban az egyik legalacsonyabb Európán belül.
A vállalkozás alapításakor azonnal uniós adószámot is kapunk, mindemellett a vízum vagy tartózkodási engedély is könnyedén, bármilyen nemzetiségű állampolgár számára gördülékenyen intézhető.
Nem véletlen tehát, hogy sok külföldi dönt úgy, hogy Magyarországon alapít céget, melyre több formában is lehetősége van. Külföldön alapított cég fióktelepét vagy kereskedelmi képviseletet is létrehozhat, de akár önálló gazdasági társaságot is alapíthat hazánkban. Abban az esetben természetesen, ha néhány alapvető feltételeknek eleget tesz.
Mire lesz szükségünk külföldiként a magyar cégalapításhoz?
Az egyik legfontosabb dolog a Magyarországon történő cégalapítással kapcsolatban nem más, mint a magyar lakcímmel rendelkező kézbesítési megbízott megléte.
Ez azt jelenti, hogy egy külföldi vállalkozásnak vagy külföldi magánszemélynek, ha gazdasági társaságot alapít hazánkban, minden esetben meg kell jelölnie egy magyarországi lakcímmel rendelkező megbízottat. Az ő feladata, hogy a külföldi cégvezető számára érkező hivatalos leveleket átvegye és az átvételt követő 15 napon belül továbbítsa azokat.
Fontos tudni, hogy nem végezhetnek kézbesítési megbízotti feladatot a cég tagjai, vezető tisztségviselői és a felügyelőbizottság tagjai sem.
A cégalapítással kapcsolatos ügyintézéshez esetenként előfordulhat az is, hogy be kell mutatni a három hónapnál nem régebbi cégkivonat és a létesítő okirat hiteles fordítását.
Kézbesítési megbízott és székhelyszolgáltatás: mi a különbség?
Fontos megjegyeznünk, hogy a kézbesítési megbízotti feladat és a székhelyszolgáltatás két különböző dolog. Az első gyakorlati felhasználására nagyon ritkán kerül sor. Leginkább olyan esetekben, mikor például valamelyik hatóság kifejezetten egy tagot vagy az ügyvezetőt szeretné elérni, ám nem áll szándékában az adott iratot külföldre postázni. Ilyen esetekben közvetlenül a kézbesítési megbízottnak címezheti azt, aki köteles továbbítani azt az adott személynek, amely esetünkben jogi személy is lehet.
A székhelyszolgáltatás ezzel szemben azt a célt szolgálja, hogy a cégnek székhelyet biztosítson, továbbá kifejezetten a cég részére érkező küldeményeket iktassa, azokat eljuttassa az ügyvezetőnek, illetékesnek. Utóbbit a cégek nap, mint nap használják, míg a kézbesítési megbízott szolgálatait általában ritkábban kell igénybe venni.
A székhelyszolgáltatás egyik legnagyobb előnye tehát, hogy magyarországi székhelyet biztosít az adott gazdasági társaság vagy jogi személy számára és minden esetben gondoskodik a hivatalos levelek érkeztetéséről, melyeket általában 24 órán belül digitális formában továbbít az illetékesnek. Éppen ezért egy külföldi vállalkozás esetén fenntartott magyar székhely garantálja azt, hogy önnek cégvezetőként ne kelljen az elmulasztott hivatalos levelekből adódó mulasztások miatt aggódnia
Milyen társasági formát választhat egy külföldi cég Magyarországon?
A hazánkban céget alapító külföldiek leggyakrabban korlátolt felelősségű társaságot vagy részvénytársaságot alapítanak, azonban nem ritka fióktelep vagy a közvetlen kereskedelmi képviselet alapítása sem.
A kft alapítás népszerűségének oka leginkább a folyamat egyszerűségében és a korlátolt felelősségvállalásban rejlik. Valamint abban, hogy kft.-t akár egy vagy több természetes személy, illetve jogi személy is alapíthat. Magyarországi cégalapítás esetén népszerű forma továbbá az úgynevezett fióktelep létrehozása. Hazai fióktelepet külföldön bejegyzett cég is létrehozhat abban az esetben, ha létrehozását cégnyilvántartásba veszik. Ezután kezdheti meg legális tevékenységét.
Egész pontosan a nyilvántartásba vétel elindítását követően már lehet intézkedni a fióktelep nevében. Ebben az esetben azonban mindenképpen fel kell tüntetni az adott iratokon, hogy a cég „bejegyzés alatt” áll.
A fióktelep jogosult az anyacég nevében történő szerződéskötésre és kötelezettségvállalásra is. Képviseleti tevékenységet azonban nem végezhet a külföldi vállalkozás nevében.
A kereskedelmi képviselet ezzel szemben egy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egység. Nyilvántartásba vétellel alakul meg és csak bejegyzés után kezdheti meg legális tevékenységét.
Saját nevében nem végezhet vállalkozási tevékenységet, azonban jogosult a képviselet működtetésével kapcsolatos szerződések a külföldi cég nevében és javára történő megkötésére, a vállalkozás nevében szerződések közvetítésére, a szerződéskötések előkészítésére, valamint a marketing- és tájékoztatási tevékenysége bonyolítására is.
